Hőgutától óvjuk őket, de hogyan?
Ma már meg sem lepődünk azon, ha hetente megdől a melegrekord, melyet állatok és emberek egyaránt nehezen viselnek. Az emberek vízfogyasztása duplájára nő, az idősebbek nehezebben mozognak és a szívproblémákkal küszködők is rosszul viselik ezeket a napokat. Gondoljunk csak bele, állatainknak még bundájuk is van, ami télen ugyan jól jön, de melegben inkább gondot okoz, mint védelmet.

A hosszú szőrzet védi a bőrt a nap káros sugaraitól, de a nagy hőségben a bőr nem képes egészségesen szellőzni, és a vastag bunda alatt a takaróréteg előbb befülled, majd a gyulladt felületre egy másodlagos bakteriális fertőzés kerül. Ez gennyes bőrgyulladást okoz. A sérült terület nagyon érzékeny, fájdalmas, gyakran viszkető érzéssel és váladéktermelődéssel jár együtt. Emiatt az ebek gyakrabban vakaródznak, rágják az érintett területet. Ez a váladék összeragasztja a szőrt, ezzel tovább rontja a bőr további szellőzését. Nem beszélve arról, hogy ennek a váladéknak szaga van, amely odavonzza a legyeket és beköpik a területet. Ezt az állapotot mindenképpen meg kell előzni.

Gyakran előfordul rövidszőrű állatoknál is ez a jelenség, de szerencsére hamarabb észre lehet venni a bajt. A hosszú szőrű ebek rendszeres ápolása, átfésülése megfelelő, de ha lehetséges a szőrzetet nyárra vágassuk le rövidre. Ha esetleg hasonló tüneteket vesznek észre kutyájukon, azonnal forduljanak állatorvoshoz, hiszen a bőr állapota egy fél nap alatt is sokat romolhat.

A kutya is leéghet!

A nyár másik nagy problémája a tűző nap, ami ránk nézve is veszélyes és káros. Főleg a rövid szőrű kutyákat érinti a leégés veszélye, illetve a hosszú szőrű kutyáknál az orrhát, fül és szemtájék kerülhet veszélybe. Ott, ahol a szőr rövidebb, a nap sugarai közvetlenül érintkeznek a bőrrel, így az a terület ugyanúgy le tud égni, ahogy a mi bőrünk. A világosszőrűek, illetve a fehér albínó állatok tízszer olyan érzékenyek a nap káros sugaraira, mint a többi eb. A nap sugarai ellen a legbiztosabb védekezés, ha az állat az árnyékban tölti a meleg órákat. Emellett a naptej használata nem hagyható figyelmen kívül. Természetesen a naptejtől is kialakulhat allergiás bőrgyulladás az erre hajlamos kutyáknál, ezért legbiztosabb védekezés a hűvös árnyékos szoba.

Víz, víz, víz...

Mivel nekünk, embereknek is megnő a folyadékfogyasztásunk kánikulában, ezért természetesen házi kedvenceinknek is több vizet kell biztosítanunk, amit ha lehetséges naponta többször cseréljünk, frissítsünk. Azonban oda kell figyelnünk arra, hogy a víz ne legyen túl hideg, mert ez megfázást okozhat. A légkondicionálóval, és a ventilátorral óvatosan bánjunk, hiszen ezekre ők még érzékenyebbek, mint mi.

Ami legveszélyesebb a nyárban, hogy a nagy melegben sok kutya, macska, vagy akár rágcsáló (Vadászgörény nyári védelme ) könnyen hőgutát kaphat. Míg mi képesek vagyunk a bőrünkön keresztül párologtatni, és ezáltal hűteni magunkat, addig a kutya csak lihegéssel a nyelvén keresztül képes ugyanerre. Ha a hőmérséklet egy autóban vagy valamely zárt helyiségben túl magasra szökik, és a levegő nem cserélődik, akkor a területet az állat hamar belihegi, a páratartalom megnő, és már nem képes hűteni magát lihegéssel, végül hőgutát kap. Ekkor az állat hőmérséklete akár 40-42 fokra szökik, kialakul az agyi ödéma, és sokszor kritikussá válik az állapota. Ebben az esetben is legfontosabb a megelőzés, hagyjuk az állatot jól szellőző helyen, figyeljünk a megfelelő légmozgásra, és arra, hogy a hőmérséklet maximuma ne legyen több mint 30 °C.
Vannak a hőgutára kiemelten érzékeny fajták, mint a bulldogok (francia, angol) illetve a rövid orrú fajták mindegyike veszélyeztettet, akiknél az óvintézkedéseket még szigorúbban kell venni. Sokszor azonban még ezek nem elégségesek, ilyenkor az állat vízzel való hűtése sokat segíthet (vizes törülköző, vagy fürdetés). Ha fürdetni, úsztatni jártatjuk a kutyánkat, ügyeljünk arra, hogyha lehetséges ne álló, hanem folyóvízben úsztassuk, melynek tisztaságáról előre meggyőződtünk. Ha ezekre mind odafigyelünk, kellemesen és panaszmentesen tölthetjük el a forró napokat.